Az egészség menő!

Longevity Project

Vajon meddig élhetünk?

Mi, magyarok, sajnos rövidebb ideig, mint lehetne.

2019. január 04. - Länger Jelena

A napokban megjelent egy cikk az Indexen egy tanulmányról, amelyben két orosz tudós megkérdőjelezte az eddig dokumentáltan leghosszabb életet élő ember, a francia Jeanne Calment történetének valódiságát. Jeanne elvileg 122 éves korában hunyt el, ezzel jelenleg a világcsúcstartó. Ez a hír azért keltette fel az érdeklődésemet, mert Jeanne Calment-t pont megemlítettem nemrégiben egy előadásomban, mint a hosszú élet egy extrém példáját. Most úgy tűnik, erősen megkérdőjelezhető, hogy valóban egy 122 évet megélt hölgyről van-e szó, vagy "csupán" az ő 99 évet megélt lányáról... 

Mondjuk ha Jeanne története hamis, akkor is lehet találni szép példákat hosszú életet megélt emberekről. Az eddigi ezüstérmes Sarah DeRemer Knauss például 119 évet élt, és a világ legöregebb embereinek listáján még nagyon-nagyon sok 100 és 110 év fölötti kort megélt, illetve ma is élő személyt jegyeznek.

Ennek kapcsán - akárcsak a fent említett beszédem kapcsán is - engem leginkább az érdekel, hogy vajon milyen hosszú életre számíthatunk? Valamint az, hogy van-e módunk azt befolyásolni, hogy mennyi ideig élünk?

cristian-newman-42245-unsplash.jpg

Van egy halvány emlékem arról, hogy valamikor úgy 7 éves koromban, amikor már kezdtem kapisgálni a számok lényegét, úgy döntöttem, hogy én 100 évig szeretnék élni. Viszonylag sokáig úgy gondoltam, hogy ehhez nem is kell más, mint hogy nagyon akarjam. Ma, nagyjából 30 évvel később már tudom, hogy ez nem így működik. A világ fejlettnek nevezett felén mindössze minden ötezredik ember éli meg a 100. életévét. És bár ennek a demográfiai csoportnak (a 100 év fölötti kort megélő embereknek) a számossága gyorsan növekszik, ez akkor is csak 2-tízezred százalék… szóval sajnos el kellett fogadnom, hogy eme gyerekkori elhatározásom beteljesítésére igen kicsi az esélyem.

Mi emberek biológiailag nem arra lettünk kitalálva, hogy 100 évig működjünk. Biológiailag arra vagyunk kitalálva, hogy sikeresen szaporodjunk. Ehhez addig kell élnünk, amíg megszületnek a gyermekeink és ők is elérik az ivarérett kort, tehát biztosítottuk, hogy a génjeink tovább öröklődjenek. Tulajdonképpen evolúciós szempontból ezután már nélkülözhetőek vagyunk. Ugyanakkor a tudomány mai állása szerint a testünk, megfelelő körülmények között működőképes lehetne nagyjából 90 évig. Ehhez képest Magyarországon az átlagos életkor, amit megélünk, 75-76 év, és sajnos ebből is az utolsó évtizedünket fokozatosan romló egészségügyi állapotban, egy vagy több krónikus betegséggel küzdve, folyamatosan romló életminőségben töltjük.

Hol, hogyan és miért veszítünk el 15 jó évet?

meddig_elhetunk_abra.JPG

 

Azért van remény. Egyáltalán nem kötelező életünk végén hosszan elnyúló romló egészséggel és krónikus betegségekkel küzdenünk. Bár mára nagyjából belenyugodtunk, hogy mindenkinek ez a sorsa, gondolván, hogy ez egyszerűen az öregedéssel jön, az epigenetikai kutatások egyre inkább megcáfolják ezt. Mára az elfogadott álláspont az, hogy az életmódunk leglább 70-80%-ban (egyes optimistább kutatások szerint akár 93%-ban) befolyásolja, hogy az esetlegesen génjeinkben örökölt krónikus betegségek valaha kifejeződnek-e az életünk során.

Egy „Dán ikerkutatás” néven elhíresült tanulmány szerint pedig az, hogy meddig élünk (tehát, el tudunk-e jutni a 90 év környékére), nagyjából 25%-ban múlik a génjeinken (férfiaknál 26%, nőknél 23%), háromnegyed részt a környezetünkön és az életmódbeli szokásainkon múlik.

Ez tehát remek hír, mert azt jelenti, hogy nagyon nagyrészt a saját kezünkbe vehetjük az egészségügyi sorsunkat! Már csak azt kellene végre világosan megérteni, hogy milyen is pontosan az az életmód, ami maximalizálja az esélyeinket egy hosszú, és ami talán még ennél is fontosabb, egy minél tovább egészséges és teljes életre.

Ha valaki olyan csodaszerrel kecsegtet, ami lelassítja az öregedést vagy megfiatalít... nyugodtan gyanakodjunk. Kétlem, hogy léteznének csoda-megoldások. Viszont van valami más, ami támpontként szolgálhat a válasz keresésében: azok az emberek, akik hosszú és egészséges életet élnek. Őket pedig már sokszor megfigyelték, életmódjukat sokat kutatták. Az egyik leghíresebb kutatómunka ebben a témában a "Blue Zones", vagyis a "Kék Zónák" néven elhíresült területekre indított expedíciósorozat. Az expedíció vezetője, Dan Buettner remek könyvet írt a világ leghosszabb egészséges életet élő embereiről. A tőlük tanult bölcsességek nem is túl meglepőek - csak valamiért nem akarjuk őket meghallani. Vagy elhinni. Mert a válaszok túl egyszerűek. Legközelebb erről írok majd.

 

A Longevity Projectről, egészség- és életmódfejlesztő programjainkról, ingyenes meetupjainkról és minden másról, amit csinálunk, honlapunkon olvashatsz: longevity-project.org.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://longevity-project.blog.hu/api/trackback/id/tr9514534634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.